Az augusztus 20-i ünnepség községünkben

 

Községünkben is megemlékeztünk Szent István király, az Államalapítás és az Új Kenyér ünnepéről. Az ünnepi szentmise után Turcsi József polgármester úr Szent István király európai nagyságát méltatta, mely még ma is időszerű. A műsorban részletek kerültek bemutatásra az István a király című rockoperából. A Kacagó Gerle Népdalkör valamint a Vadvirág Nyugdíjasklub dalos kedvű tagjainak közreműködésével  a citerakísérettel előadott dalokat hallgatva, és a Kid Dance Egyesület tánc koreográfiáit látva úgy érezhette a közönség mintha egy időutazás részesei lennének. Az ünnepség zárásaként Schaffer Zoltán atya megáldotta az Új kenyeret és községünk új kemencéjét.

A kemencéről

Szinte a tűz meleget adó, és ételt ízesebbé tevő képességének felfedezésével egy időben jött az emberek igénye a tűz kordában tartására. A barlangban lakó őseink a kezdetben csak a földre rakott tűzhelyet kezdték el kövekkel körbebástyázni.

A kemence az egyik legősibb, ember által épített tűzrakóhely-típus. Általában sütésre, főzésre, pörkölésre vagy egyéb élelmiszer-feldolgozásra használták őseink a mindennapjaikban.

A kemence a hagyományos paraszti házakban a szoba konyha felőli falához épült. A nagyobbaknak négyszögletű, a kisebbeknek tojás alakú alaprajzuk volt. Általában a kemencék alá padkát raktak, ezzel emelve meg a kemenceszáj szintjét. Ennek magassága kb. 80–100 cm. Ez nemcsak hogy megkönnyítette a munkát, hanem hőszigetelő rétegként is működött. A padka a kemencénél nagyobb alapterületű volt, így erre lehetett ülni, vagy pakolni. A kemencetest háta és a fal között lévő részt hívták kuckónak, vagy sutnak. A kemencetest legtöbbször íves kialakítású.

A 13. század környékén kezdtek kialakulni a mai kemencék. Egyszerű építési módjuk és jó hőtartó képességük miatt terjedtek el Magyarországon is.

A 20. században a kültéri kemencék vették át a beltéri, belső tüzelésűek helyét. Sok falu határában közös kemencéket építettek és építenek mai is sok helyen.

Forrás: Wikipédia.hu

Községünkben is elkészült e kültéri kemence. Ezúton szeretnénk felsorolni az alkotókat, támogatókat, akik közbenjárása, munkájával épült. A kemencét tervezte és a munkálatokat vezette Bardon László kőműves. Az alapozásban és az építésben közreműködtek, a Közszer dolgozói (Horváth Imre, Pál Gábor, Pujcsek Ádám és Takács Sándor), Bardon Károly csabrendeki lakos és a Fővárosi Önkormányzat Foglalkoztató Intézete, Darvastó munkásai . A kovácsolt vas elemeket készítette Csík Tamás tüzikovács, a Népművészet Ifjú Mestere, az oszlopokon látható motívumokat Kardos Róbert fafaragó, a Népművészet Ifjú Mestere készítette. Felajánlásával támogatta a kemence építését Judi József,Sümeg.

Köszönjük!

Képek az ünnepségről

Fotó: Hóti József

[nggallery id=17]

Kategória: Könyvtár és Művelődési Ház rendezvényei, Rendezvények | A közvetlen link.